Bár ne látnék tisztán

2010 október 9. | Szerző: Hanna10

 Mivel ez az első eset, hogy nem tudom miért is van velem a másik, ezért furcsán érzem magam. Persze akár elhihetném azt is, hogy azért mert szeret. Mint ahogy az előző férfiak. Akikkel együtt éltem. Mondjuk az előző vőlegényem. Aki azért volt velem, mert szeretett. Vagy az azt megelőző élettársam, aki szeretett. 

Bizalom

2010 október 9. | Szerző: Hanna10

 Mivel ez az első eset, hogy nem tudom miért is van velem a másik, ezért furcsán érzem magam. Persze akár elhihetném azt is, hogy azért mert szeret. Mint ahogy az előző férfiak. Akikkel együtt éltem. Mondjuk az előző vőlegényem. Aki azért volt velem, mert szeretett. Vagy az azt megelőző élettársam, aki szeretett. 

Kérdem én

2010 október 9. | Szerző: Hanna10

 Kérdem én:

Ez csak egy véletlen rossz időszak? Fél évig nem használtak ki, csak egyszerűen rossz passzban volt? Csupán nehéz helyzetben volt és a szerelmem miatt én kitartok mellette. Meghozom azt az áldozatot, hogy adósságot halmozok fel, majd, hogy egyenesbe kerüljek visszaköltözöm a szüleimhez? Hogy nincs semmi gond, jöjjön tíz hónap távkapcsolat, majd a szép közös élet? Mert most ugye nem annyira szép egy fizetésből. De akkor majd lesz olyan állása, hogy be tud szállni a költségekbe, és gyönyörű lesz az életünk?   

 AVAGY:

Teljesen palimadár vagyok. Sikerült egy férfit segítenem azzal, hogy szállást és ételt biztosítok a számára. Cserébe ő kedves hozzám és a gyerekhez. Segít a házimunkában. Nagyszerű. Még sosem voltam mínuszban. Ó milyen büszke voltam magamra, hogy nincs személyi kölcsönöm.

 

Ez itt  nagy kérdés:

Ez csak véletlen és legyek happy, mert megtaláltam végre a páromat? Legyek happy mert egy kis távkapcsolat és átmeneti kényelmetlenség (a szüleimnél) után vár ránk a boldog jövő?

 Avagy legyek happy, hogy kiköltözik külföldre? Hogy a szüleimnek köszönhetően 4 hónap alatt sikerül anyagilag helyre hoznom magam? Hogy ennek a fél évnek a hibáit 4 hónap alatt kijavíthatom? Hogy ugyan újra egyedül leszek?

 

 

   

 

Elmondtam

2010 október 9. | Szerző: Hanna10

 Két hete beszéltem a szüleimmel. Őszintén elmondtam a helyzetet. Folyamatosan mínuszban van a számlám és a Drágám kimegy. A szeptembert is nekem kell végig dolgoznom és végig fizetnem, mert még amit megígért azt sem fizette ki. Októberre is megígérte a minimális kajajegy plusz egy tizest de tudom, hogy nem fogja úgysem odaadni. És így is lett, kell a pénz az Angliai útra. Ó NAHÁT megint közbejött valami.  A szüleimmel kitaláltuk, hogy akkor november elsején hazaköltözöm. Akkor a “drága” párom is hazaköltözik a szüleihez, utána meg kimegy Angliába. A gyereknek rossz lesz messzebbről járni suliba, de csak néhány hónapról van szó. Kiszámoltuk anyuval hogy Január végére lenullázom magam és február végén akár újra tudok bérelni lakást. 

Nem is mondom el

2010 október 9. | Szerző: Hanna10

 Oké nem kaptam tőle csupán 9000 Ft. Étkezési jegyet. Szeptemberben rájöttem, hogy az anyagi helyzetem tovább romlott. Nyáron már egyszer felmerült a gondolat, hogy kimegy dolgozni külföldre. Közben is keresett munkát, de hát a nyelv az nagyon kell mindenhova. 3 hete kiderült, hogy összejön neki Anglia.  November közepén utazik. Elmondtam neki, mekkora pácba kerültem, hogy már 3 – 4 hónapja eltartom. Megbeszéltük, hogy majd Angliából küld pénzt, hogy ki tudjam fizetni az adósságaimat. 

Ezalatt a fél év alatt, sokszor volt beteg, maradt itthon. Főz, kikérdezi a leckét a gyerektől és rendet tart a lakásban. Kedves velünk és megcsinálja, amit kérek tőle. A szüleimhez is kedves, amikor elmegyünk hétvégén hozzájuk.

 

Ja leültünk átnézni az októberi kidásokat.

Kiszámoltuk, hogy nem jövünk ki  pénzemből. Kiszámoltuk, hogy az étkezési jeggyel amit ő kap, és egy tizessel, amit ő tud nekem adni, azért pont elég lesz a pénzem, hogy eltartsam a gyerekemet és őt is. És mindent ki tudok fizetni. Ehhez képest  szerdán megkért, menjünk el egy búcsú vacsira, mert nemsokára kimegy Angliába 10 hónapra. (ez a kajapénzből levonódott) Aztán tegnapelőtt elmondta, hogy sajnos minden forintjára szüksége lesz, mert hát a repülőjegy stb…  pápá tizes. 

 

 

Nem mondhatom el

2010 október 9. | Szerző: Hanna10

 leszek. Mi van Velem? Olyan vagyok, mint egy igazi lúzer.

Fél éve megismerkedtem Vele. Randi, biliárd, bowling, barátok megismerése. A nagy egymásra találás. A nagy felismerések:

“Ó ne nyilas vagy? Életem leghosszabb kapcsolatában is nyilassal jártam!

Neked van egy fiad? Nekem is van egy gyerkőcöm!

Igen jó szülőnek lenni, de elég egy gyerek. De jó akkor ebben is megegyezünk?”

Aztán elvesztette az egyik munkáját. Aztán szinte mindig nálam aludt. Aztán már amikor nálam aludt és ő szabadnapos volt, akkor a lakásomban maradt.

Aztán ha én nem voltam otthon hétvégén akkor is nálam aludt.

Pedig ő is bérelt lakást. Aztán újra kezdte a munkáját. Dolgozott keményen mindennap egy vállalkozónak. Sajnos nem jött be. Ez volt két és fél hónapja.

Júliusban rájöttem, hogy túl sokat használom a hitelkártyámat, hogy kijöjjek. Hogy elszaladt velem a ló. Észrevettem, hogy mindennap veszek neki egy Bombát és néha cigit is. (Ez kb 500Ft/nap= 15000 Ft/hó) És még csak 3 hónapja ismerem. Már szinte sosem alszik otthon és mindent én fizetek: Rezsi, bérleti díj, és a kaja nagyobb részét. Augusztus elején vitáztunk, majd megmondtam neki, hogy oké ide költözhetsz hivatalosan is — így nem kell 50.000-t kifizetnie havonta. Viszont az én költségeimbe mostantól szálljon be. VILÁGOSAN elmondtam neki, hogy NEM TUDOM eltartani, ha nincs elég pénze a közös élethez, akkor költözzön vissza a szüleihez.

Azt válaszolta, ó persze, ez természetes beszáll a költségekbe. Az Augusztus nehéz lesz, de Szeptemberben már lejár az kocsi részlete, és minden rendben lesz.