Remény

2010 november 24. | Szerző: Hanna10

 Na megint jön a találkozó. Vasárnap átjön a szüleimhez gépet szerelni. 

Mit is írhatnék. Tetszik neki egy másik lány kiderült, hogy van palija. 

De azért kapcsolatban vannak a neten. Ezt most tudtam meg, hogy van a lánynak palija. Azt hittem, hogy most pénteken találkoznak, aztán randi hegyek stb. Le is tettem Angyalról.  Persze a hülye szívem rögtön reménykedik. De le kell, hogy hűtsem magam, merthogy nyilván meg sem tetszett volna neki más, ha én tetszem neki. Erről ennyit.

Ez az egész egy jó nagy pofára esés. 

Folytatás reménytelen szerelem

2010 november 5. | Szerző: Hanna10

 Azóta, már találkoztunk. Én és az Angyal. néhányszor. Barátilag.

Majd egyszer elmondom, hogy miért, de a lényeg, hogy  mindig én chatelek rá, mindig én javaslok egy újabb sörözést stb. eddig tényleg nem gondolkoztam benne. de mégis miután nálam töltötte a fél szombatot (mert a gépemet szerelte, és aztán miútán meggyőződött arról, hogy nem zavar) itt maradt 11-ig este. sajnos sikerült, magammal elhitetni, hogy esetleg tetszem neki, hiszen akkor miért maradt még itt estére is. Végig baráti volt ugyan a beszélgetés, és jól nevelten az utólsó busszal hazament. nem is flörtöltünk. Mégis idióta módon fel voltam dobva. Mielőtt hazament, ahelyett, hogy előhozem volna a cipójét, inkább felkaptam és be akartam rakni a cipős szekrényemre. 🙂 ezt meg is jegyeztem neki vigyorogva, hogy nini azt hiszem már itt laksz nálam! erre ő azt válaszolt, jó akkor hozom a többi motyómat is holnap. 🙂

nah, ennyi volt az össz közeledés!

Reménytelen szerelem

2010 november 5. | Szerző: Hanna10

  Na tessék. Tudtam, hogy ez lesz. Most adom fel. Nincs remény.

Hogy mi történt?

Egyszerű az egész. Anyuval elmentünk, idén tavasszal egy barátnőjéhez. És amikor az ember a legkevésbé számít ilyesmire. bakker, mégcsak nem is öltöztem föl csinosan! ugye húsvét, semmi különös. Anyu és barátnője. Meg a kisfiam. ebédre megyünk.

hát otthon voltak a anyu barátnőjének a fiai is. Idősebbi fiú korban szinte hozzám illő, jeleket levettem tetszem neki. Jó persze. aztán megláttam a kisebbik fiút. Jóvel fiatalabb mint én. Nyolc és fél évvel. megláttam. egyszerűen gyönyörű angyal. emlékszem a két férfira, amikor még még kicsik voltak és én is gyerek még. Anyjuk azt mondta, a nagyobb fiú neki az örök kihívás és a kicsi az őrangyala. Igen ez a fú már 24 éves. És anygyali. én már 32. Kiráylság. aznap este randim lett volna. Az idősebbik fiúval mentem hazafelé egy darabig. Persze udvarolt. A pasi lemondta a randit. (Amúgy teljesen érdektelen randiról volt szó). Én hazamentem. Rájöttem, hogy inkább visszamennék és a gyönyörű angyal közelében lennék, mint itthon egyedül. Ráadásul anyu és a fiam ott alszik. Hát visszamentem. Jó volt a hangulat. A kisebb ifjút anyámat és az ő anyját tök jó hangulatban találtam a konyhában. Később anyáink és a fiam elmentek aludni. Az Angyal megkinált egy kis házipálinkával. Hajnali 3- ig beszélgettünk a konyhában. Beszélt egy lányról aki visszament a volt barátjához. de ő még azért reménykedik. Ebből a kis jelzésből levette, hogy nem “üres” a szíve. Egyébként is nem lehet nekem pálya, hiszen túl fiatal. Nagyon jó volt az a 4 óra dumálás a konyhában. mintha a lelkemet szólította volna meg. Azt éreztem újra élek. Aludni mentem a nappaliba. ő meg a szobájába. Azt álmodtam, hogy az Angyalt lányok veszik körül. Ő egy sztár. nem is enged a többi lány a közelébe.  Aztán észrevettem, hogy el akar menekülni a lányok elöl. egyszercsak a limuzinjában ültem. a házuk lé irányítottam a sofőrt. ajtót nyitottam neki és ő be tudott szállni a limóba. Majd elmondta, hogy ne aggódjak, mert ő csak engem szeret. hihetetlen, de azt, álmodtam, hogy szerelmet vallott! tehát bár gyerekoromból ismerem őt, mégis most találkoztunk először. És 4 órát beszélgettünk úgy, mint a legeslegjobb lelki társak . Majd azt álmodam, hogy megmentem és ő meg szerelemes belém. Van folytatás…