Nem is mondom el

2010 október 9. | Szerző: Hanna10 |

 Oké nem kaptam tőle csupán 9000 Ft. Étkezési jegyet. Szeptemberben rájöttem, hogy az anyagi helyzetem tovább romlott. Nyáron már egyszer felmerült a gondolat, hogy kimegy dolgozni külföldre. Közben is keresett munkát, de hát a nyelv az nagyon kell mindenhova. 3 hete kiderült, hogy összejön neki Anglia.  November közepén utazik. Elmondtam neki, mekkora pácba kerültem, hogy már 3 – 4 hónapja eltartom. Megbeszéltük, hogy majd Angliából küld pénzt, hogy ki tudjam fizetni az adósságaimat. 

Ezalatt a fél év alatt, sokszor volt beteg, maradt itthon. Főz, kikérdezi a leckét a gyerektől és rendet tart a lakásban. Kedves velünk és megcsinálja, amit kérek tőle. A szüleimhez is kedves, amikor elmegyünk hétvégén hozzájuk.

 

Ja leültünk átnézni az októberi kidásokat.

Kiszámoltuk, hogy nem jövünk ki  pénzemből. Kiszámoltuk, hogy az étkezési jeggyel amit ő kap, és egy tizessel, amit ő tud nekem adni, azért pont elég lesz a pénzem, hogy eltartsam a gyerekemet és őt is. És mindent ki tudok fizetni. Ehhez képest  szerdán megkért, menjünk el egy búcsú vacsira, mert nemsokára kimegy Angliába 10 hónapra. (ez a kajapénzből levonódott) Aztán tegnapelőtt elmondta, hogy sajnos minden forintjára szüksége lesz, mert hát a repülőjegy stb…  pápá tizes.