Önbizalom erősítés
2010 november 8. | Szerző: Hanna10
Ugyanabba az usziba mentem, ahová ő jár, de persze korábban. Persze örültem volna, ha láthatom, de féltem is, hogy ő azért nem annyira örülne. Jó volt, úsztam aztán mászkáltam a szaunához, aztán megint úsztam. Az úszómester is rám mosolygott egyszer. Kb. két óra eltelt már, amikor is megint kijöttem a medencéből és a szaunakörömre készülődtem. Amíg a papucsomat vettem fel, addig a következő beszélgetésre lettem figyelmes.
Tőlem kicsit hátrébb az úszómesterhez odament két barátja. Az egyik megkérdezi: Szervusz Lalikám, hogy vagy?
Mire ő:
Hát nem is tudom igazán, hát végül is jól vagyok.
Tudod én csak itt… ma… egész nap ebben a nőben gyönyörködöm..
Mire a cimbije:
Jaj Lalikám, akkor jó napod van! Hát igen, ilyen “modell” alkatú nőt csak a tévében látni!
Ezek után elindultam a szauna felé, és a szaunában végig mosolyogtam. A szaunában üldögélők meg visszamosolyogtak. Szerintem azt hitték félnótás vagyok, hogy magamban mosolygok. 🙂
A történtek után, arra gondoltam: ok tényleg nem vagyok dagi, csak löttyedt az irodai ülőmunka miatt. Meg hogy, ha vadidegen emberek egy szál fürdőruhában, smink nélkül, vizes hajjal a külsőmben gyönyörködnek, akkor lehet, hogy az Angyalnak is tetszem. (aki ugyan nem jelentkezik, és nem ad jelet, hogy több mint haver)
Nah mindegy, muszáj túlélnem a napokat. Ma legalább dolgozok. 🙂 Addig sem agyalok.
Önbizalom hiány
2010 november 6. | Szerző: Hanna10
Hát igen ez normális. Kövérnek és löttyedtnek érzem magam. Azért, mert ilyenkor az ember úgy érzi, nem elég vonzó ahhoz, hogy visszalájkolják.
Holnap is a végelgyengülésig úszok, mert legalább, 1. elfáradok, 2. szeretek úszni, 3. legalább kicsit rendes nőnek érzem magam, aki tesz valamit az alakjáért.
Olyan klassz lenne elhinni, hogy nincs is baj, csak most nem volt lóvéja és ideje sem eljönni sörözni. És jó lenne hinni benne, hogy maj jelentkezik a jövőhéten. Talán és is kb. a jövőhét közepére meggyógyulok. És ki is gyógyulok az Angyalból is. És úgy tekintek majd rá, mint eddig: egy kedves fiatal srácra.
Gyógyítom magamat
2010 november 6. | Szerző: Hanna10
Na elmentem reggel usziba, Oda mentem,ahová ő is szokott járni, elvileg vasárnaponként. De tudom ma szombat van. Nem is ezért mentem. azért mentem, hogy nagyon lefárasszam magam, és egy rövid időre ne fájjon a dolog. Mivel a tipikus szerelmi csalódás és vágyakozás tüneteit produkálom (álmatlanság, étvágytalanság), gondoltam az úszás tuti segít. Segített is. Mármint éhes lettem és elfáradtam, mert a teljes kifulladásig úsztam és szaunáztam. Nagyjából egész nap elfoglaltam magam és határozottan jobb kedvem van, mint tegnap. Néha még azzal áltatom magam, hátha csak tényleg azért mondta le a (az amúgy baráti sörözést csütörtökön) mert az van amit, msn-n írt szerdán. Hogy nem biztos, hogy jó neki a sörözés mert le is van égve, másrészt, van is péntek reggel melója. A lemondó sms-re csak annyit írtam: “Okés akkor majd máskor”. Azóta nem jelentkeztem, Megálltam, hogy ne hívjak, ne chatelejek. Persze minden este lesem azóta is a facebookon és msn-n, hátha fenn van és rám ír. De én most nem jelentkezem.
Szerintem, ha akar, majd jelentkezik. 🙂
Holnap megint megyek úszni (oda ahova ő jár) de jó korán megyek, mert akkor kevesen vannak. Persze reménykedek hátha pont ő is akkor jön az usziba, másrészt nem is igazán szeretném. merthogy az önbizalmam a béka segge alatt van. De ez normális.
Meg kell gyógyulnom
2010 november 5. | Szerző: Hanna10
Tehát szerelmi bánat gyötör.
Tünetek: nem bírok aludni, nem bírok enni és állandóan rá gondolok, vele szeretnék lenni.
Szerencsére alapjáraton vonzódom az érzelemmentes élethez.
Utána olvastam a neten. A mozgás jót tesz. Most bár sajnos altatóval, de elmegyek aludni. reggel viszont elmegyek úszni. Addig úszom majd amíg csak bírok. És szaunázok is. Őrülten kifárasztom magam, és tudom, hogy jobb lesz. legalább fáradt és éhes leszek és talán kirángatom magam ebből az egészből. Jelen pillanatban sírógörcsöm lenne. De sebaj. Meggyógyítom magam. És szépen elfelejtem Angyalt.
Vagy legalábbis a vele kapcsolatos érzéseket! Meg kell magamnak tiltanom az ábrándozást. Neki nem jött a szikra és kész. Nekem jött, és tudom, hogy nem csal a szívem. Tudom, hogy nagyon jó lenne. Persze csak egy baráti sörözést mondott, le, de tudom ez visszautasítás volt.
Értéktelennek, csúnyának tartom magam. Nincs semmi vonzerőm, nem vagyok szexis és igazából nem is lehet belém zúgni..
Túl kell élnem ezt az időt. Megyek is sportolni. Addig hajtom magam, amíg elég jó nő leszek, hogy megtetszem valakinek. Angyalt azóta nem keresem. Semmi kommunikáció. ha akar, majd rámchatel. Valószínű nem fog, merthogy bizony átlát rajtam, és érzi én már nem csak barátként tekintek rá….
Nah mostmár tényleg a betegség
2010 november 5. | Szerző: Hanna10
Szóval, megintcsak nagyon jól éreztem magam vele!
másnap átgondoltan és higgadtan körbejártam a témát. vajon beteges -e, hogy egy nálam fiatalabb pasi tetszik. ciki -e ez. Sikerült meggyőződnöm arról, hogy az nem gáz.
Mivel, tudom, milyen jól nevelt az Angyal (ezt a becenevet adtam neki) és tudom, hogy szűz jelű, tehát visszahúzódó, ezért azt képzeltem, hogy csak fél egy kicsit, de jelentek neki valamit. azt képzeltem, hogy megmozdult benne is valami.
Nah tegnap végül is lemondta a sörözést, amit persze én kezdeményeztem. felismertem az igazságot. szart sem akar tőlem. Tényleg csupán barátkozik. azt viszont megérezte, hogy én egészen másképp látom őt, mint eddig. ez most szerdán történt .3 órát chateletünk.
a lényeg és a tények: Szerelmes vagyok. Angyal nem viszonozza.
Rosszul érzem:magam nincs étvágyam, nem bírok aludni, és borozgatok. Állandóan róla beszélek.kizárólag a munka, vagy egyéb fontos dolog vonja el a figyelmem. az üresjárataimat, pl. BKV-n utazást, mindig a fájdalmas sóvárgásom tölti ki, mert szeretnék megint a közelében lenni.
Folytatás reménytelen szerelem
2010 november 5. | Szerző: Hanna10
Azóta, már találkoztunk. Én és az Angyal. néhányszor. Barátilag.
Majd egyszer elmondom, hogy miért, de a lényeg, hogy mindig én chatelek rá, mindig én javaslok egy újabb sörözést stb. eddig tényleg nem gondolkoztam benne. de mégis miután nálam töltötte a fél szombatot (mert a gépemet szerelte, és aztán miútán meggyőződött arról, hogy nem zavar) itt maradt 11-ig este. sajnos sikerült, magammal elhitetni, hogy esetleg tetszem neki, hiszen akkor miért maradt még itt estére is. Végig baráti volt ugyan a beszélgetés, és jól nevelten az utólsó busszal hazament. nem is flörtöltünk. Mégis idióta módon fel voltam dobva. Mielőtt hazament, ahelyett, hogy előhozem volna a cipójét, inkább felkaptam és be akartam rakni a cipős szekrényemre. 🙂 ezt meg is jegyeztem neki vigyorogva, hogy nini azt hiszem már itt laksz nálam! erre ő azt válaszolt, jó akkor hozom a többi motyómat is holnap. 🙂
nah, ennyi volt az össz közeledés!
Reménytelen szerelem
2010 november 5. | Szerző: Hanna10
Na tessék. Tudtam, hogy ez lesz. Most adom fel. Nincs remény.
Hogy mi történt?
Egyszerű az egész. Anyuval elmentünk, idén tavasszal egy barátnőjéhez. És amikor az ember a legkevésbé számít ilyesmire. bakker, mégcsak nem is öltöztem föl csinosan! ugye húsvét, semmi különös. Anyu és barátnője. Meg a kisfiam. ebédre megyünk.
hát otthon voltak a anyu barátnőjének a fiai is. Idősebbi fiú korban szinte hozzám illő, jeleket levettem tetszem neki. Jó persze. aztán megláttam a kisebbik fiút. Jóvel fiatalabb mint én. Nyolc és fél évvel. megláttam. egyszerűen gyönyörű angyal. emlékszem a két férfira, amikor még még kicsik voltak és én is gyerek még. Anyjuk azt mondta, a nagyobb fiú neki az örök kihívás és a kicsi az őrangyala. Igen ez a fú már 24 éves. És anygyali. én már 32. Kiráylság. aznap este randim lett volna. Az idősebbik fiúval mentem hazafelé egy darabig. Persze udvarolt. A pasi lemondta a randit. (Amúgy teljesen érdektelen randiról volt szó). Én hazamentem. Rájöttem, hogy inkább visszamennék és a gyönyörű angyal közelében lennék, mint itthon egyedül. Ráadásul anyu és a fiam ott alszik. Hát visszamentem. Jó volt a hangulat. A kisebb ifjút anyámat és az ő anyját tök jó hangulatban találtam a konyhában. Később anyáink és a fiam elmentek aludni. Az Angyal megkinált egy kis házipálinkával. Hajnali 3- ig beszélgettünk a konyhában. Beszélt egy lányról aki visszament a volt barátjához. de ő még azért reménykedik. Ebből a kis jelzésből levette, hogy nem “üres” a szíve. Egyébként is nem lehet nekem pálya, hiszen túl fiatal. Nagyon jó volt az a 4 óra dumálás a konyhában. mintha a lelkemet szólította volna meg. Azt éreztem újra élek. Aludni mentem a nappaliba. ő meg a szobájába. Azt álmodtam, hogy az Angyalt lányok veszik körül. Ő egy sztár. nem is enged a többi lány a közelébe. Aztán észrevettem, hogy el akar menekülni a lányok elöl. egyszercsak a limuzinjában ültem. a házuk lé irányítottam a sofőrt. ajtót nyitottam neki és ő be tudott szállni a limóba. Majd elmondta, hogy ne aggódjak, mert ő csak engem szeret. hihetetlen, de azt, álmodtam, hogy szerelmet vallott! tehát bár gyerekoromból ismerem őt, mégis most találkoztunk először. És 4 órát beszélgettünk úgy, mint a legeslegjobb lelki társak . Majd azt álmodam, hogy megmentem és ő meg szerelemes belém. Van folytatás…
Minden megoldódik :-)
2010 október 19. | Szerző: Hanna10
Vasárnap délben végül megegyeztünk. Nincs értelme folytatni a kapcsolatot. Nincs értelme, mert különbözünk. Nem értjük meg egymást. Sokat vitatkoztunk az utóbbi időben. Tegnap el is költözött a szüleihez. Utána úgyis kimegy Angliába. A távkapcsolat sem biztos, hogy menne nekünk. Meg az is lehet, hogy haza sem jön szeptemberben.
Én még maradok az albiba ,- de már bónusz hónapként- Novemberben. Ez azért nagyon remek, mert fellélegezhetek egy kicsit anyagilag. Decemberben meg költözök a fiammal a szüleimhez. És tavasztól építkezünk a telken. Az új adórendszer + hogy egyedülálló anya vagyok, sokat dob majd a bevételemen. Szeptembertől a vágyott suliba is beiratkozok. Levelező, úgyhogy menni fog meló mellett. 🙂 Végre elindulok a céljaim felé. Most elkezdődött valami jó korszak.
Már el tudom magam képzelni egyedül is a nagyvilágban. Tehát most nincs semmi sürgetés rajtam, hogy ó jaj még mindig nem vagyok házas stb…Teszek a külső elvárásokra, meg arra, hogy a nőknek akkor van igazi respektjük, ha házasok.
Jó ez így, ahogy van. A szabadidőm kellemes eltöltésére törekszem, ha esetleg beütne valami románc. A komolykodásból elég volt!
Ostobaság
2010 október 17. | Szerző: Hanna10
Ez a hétvége is veszekedősre sikeredett.
A legnagyobb ostobaság az volt, hogy rögtön az elején már sülve főve együtt voltunk. De ha jobban meggondolom, így legalább hamarabb fény derült a különbözőségekre. Itt most nem részletezem, de a lényeg az, hogy annyira más körülmények között éltünk, annyira más családból származunk és a környezetünkben előforduló emberek is annyira mások. És egyáltalán nem értjük egymás szavát.
2 hét múlva kimegy dolgozni Anglába. Péntek este együtt söröztem egy kedves ismerősömmel. A párom addig a barátjánál iddogált. Én egyre hazaértem. Ő még lement szórakozni egy tipikus “ribancfogó” helyre és reggel hatra ért haza. Gondoltam oké ez így, mert bosszantotta az a tény, hogy egy ellenkező nemű ismerőssel sörözök. Tegnap minden normálisnak tűnt, megígérte, hogy majd Angliából utalja nekem tartozását. Főztünk beszélgettünk.
Este hétkor jött a telefon. A barátja szülinapi bulira hívta. Egy óra múlva elhúzott. Későn este felhívtam, mondtam nem nagyon tett jót a kapcsolatunknak, hogy lelépett bulizni. De érjen haza emberi időben, és akkor benyelem a békát.
Hát mint mondjak, egész éjjel forgolódtam. Azt álmodtam, hogy gyomorszájon vágott és én azonnal szakítottam vele. (A valóságban persze sosem agresszív velem!!!)
Fél 6-ra ért haza. Megint a “ribancfogó” helyen kötött ki a társaság.
Nagyon pipa voltam, amikor ajtót nyitottam neki. Megmondtam, ha a legkisebb gyanús jelét találom egy másik csajnak akkor VÉGE.
Erre ő: én a barátaimmal csocsóztam, nem csajoztam. De tudod mit, ha te itt fenyegetsz akkor holnap összepakolok és elhagylak.
Tehát nagyjából szakítottunk.
Ma ha felébred még megbeszéljük az együtt-maradási esélyeket. Sajnálom a dolgot meg minden, de ha nem jutunk közös nevezőre, akkor ez a két hét is jobb lesz külön, de békében. És erre távkapcsolatot építeni tényleg fölösleges.
Remény
2010 november 24. | Szerző: Hanna10
Na megint jön a találkozó. Vasárnap átjön a szüleimhez gépet szerelni.
Mit is írhatnék. Tetszik neki egy másik lány kiderült, hogy van palija.
De azért kapcsolatban vannak a neten. Ezt most tudtam meg, hogy van a lánynak palija. Azt hittem, hogy most pénteken találkoznak, aztán randi hegyek stb. Le is tettem Angyalról. Persze a hülye szívem rögtön reménykedik. De le kell, hogy hűtsem magam, merthogy nyilván meg sem tetszett volna neki más, ha én tetszem neki. Erről ennyit.
Ez az egész egy jó nagy pofára esés.
Oldal ajánlása emailben
X